Az elmenekült koszovói romák védelmében

Thomas Hammarberg főbiztos azért érkezett Brüsszelbe, hogy bemutassa legfrissebb, "A bevándorlás kriminalizációja Európában" című tanulmányát, illetve hogy az Európai Unió három fő intézményeinek érintett képviselőivel tárgyaljon a bevándorlás emberi jogi vonatkozásairól. A hivatalos munkaebéden Járóka Lívia, a Fidesz képviselőnője a Koszovó és Németország között 2009 elején aláírt kétoldalú visszafogadási megállapodás végrehajtásáról kérdezte a biztost.

1999-ben és azt követően csaknem 14 ezer roma menekült Koszovóból Németországba, akik a hazatelepítési eljárás révén elvesztették az országban való jogszerű tartózkodást biztosító türelmi státuszukat és mivel a Koszovóban való visszatérésük hivatalosan nem veszélyezteti életüket és testi épségüket, el kell hagyniuk Németországot. A képviselőnő emlékeztetett, hogy a visszatelepítés által érintett romák több mint 25%-a Németországban született és semmilyen módon nem kötődik Koszovóhoz, ugyanakkor a koszovói kormány eddig képtelennek bizonyult a mindössze 480 belső menekült áttelepítésére a nagy botrányt kavart mitrovicai ólomszennyezett telepekről. Emellett a biztonsági helyzet sem kielégítő az országban, az etnikai alapú incidensek pedig alig csökkennek.

Hammarberg válaszában elmondta, hogy a működésképtelen koszovói gazdaságot, illetve a menekültek ellentétes szándékát figyelembe véve, maga is aggályosnak találja a visszatelepítéseket, különösen, mivel a kutasított romák egy része éppen az említett ólomszennyezett telepekre kénytelen visszatérni. A főbiztos elmondta, hogy ez ügyben nyílt levélben fordult Angela Merkel német kancellárhoz, melyben arra kérte, hogy Németország fontolja meg a visszatelepítések felfüggesztését és azt csupán önkéntes alapon hajtsa végre.

Hammarberg a civilszervezetekkel kapcsolatban elmondta, hogy mind szakmai felkészültségük, mind pedig a politikától való függetlenségük tekintetében komoly kívánnivalót hagynak maguk után, holott számos emberi jogokkal összefüggő kérdés felvetése és tárgyalása során elemi szükség lenne erős, független és hozzáértő nem kormányzati szervek közbenjárására. A főbiztos egyetértett Járókával abban is, hogy ennek érdekében mind pénzügyi, mind emberi erőforrások tekintetében meg kell erősíteni az érintett szervezeteket. A tárgyaláson jelen volt még Hans Nilsson, az Európai Tanács Főtitkárságának osztályvezetője, Thierry Bechet, az Európai Bizottság Külkapcsolati Főigazgatóságának tanácsadója, valamint Ulrika Lunacek és Cecilia Wikström zöld, illetve liberális EP-képviselők.